Mit kell tanulni 2016/2017-ben?

Kb egy hónapja kezdtem el tanulni a tryFruit Kóder Akadéminánál, mert ahogy régen, most is érdekel a webfejlesztés, de valahogy sosem akartam eleggé. Mindig csak piszkálta a fantáziám, és vágytam rá. De eljött a cselekvés ideje. 

Komoly fejtörést okozott, hogy mit kezdjek tanulni. Nehezen fogok bele valamibe értelmetlenül, kell egy igazi cél vagy projekt. Most, hogy az elhatározás is megérett, és van egy barátom, akinek kell weboldal, minden adott. Így találam meg a tryFruit akadémiát, és kipróbáltam az ingyenes leckét. Jónéhány online kurzuson túl vagyok, de egyik se volt magyar nyelvű, és örülök, hogy minőségi, hasznos tudást nyújtó céget találtam, így hamar előfizettem náluk. HTML, CSS, Bootstrap-en már túl vagyok, most kezdődött a JavaScript. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

És itt jön az, amiért e bejegyzés készült. Az első JS leckében van egy videó. A készítőjénél találtam egy másikat, ami nagyon tetszik, és önigazolást is nyerek benne, hogy jó irányba tartok. Íme:

Szerintem nagyon jó, nézze meg mindenki, aki hasonó cipőben jár velem.

Komfort zóna

Biztos sok olvasó hallotta már legalább egyszer, hogy "Lépj ki a komfort zónádból!". Ha hallottad már, az nem jelent túl jót. Ha sokszor hallottad, akkor kifejezetten elgondolkodtató, hogy talán igazuk lehet. 

Olyan embereknek mondják ezt, akik szemmel láthatóan szeretik a megszokott életüket élni, és nem kívánnak azon változtatni. Emiatt sok dologról maradnak le, sok dolgot nem próbálnak ki életük során, így sosem tudják meg, mennyi mindenben lelhetnek még örömöt, és a személyiségük sem lesz olyan fejlett és sokoldalú, mint amilyen lehetne.

Kis angol tudással (de zótárat is lehet nyugodtan használni, megéri) most megnézheted, hogy mekkora a komfort zónád itt: whatismycomfortzone.com

Nekem átlagosan 58%, ami 3 területből átlagolódik:

• 71.7 % szakmai (professional)
• 25.3% adrenalin (adrenaline)
• 76.9% életmód (lifestyle)

Az adrenalin erősen lehúzta, mert nagyon sok kérdés kapcsolódik a repüléshez vagy szabadeséshez, amik nem vonzanak. Így alulmaradtam a globális statisztikai átlagon ami 66%. Viszont kiderült, hogy átlagosan sokkal alacsonyabb az embereknek az adrenalin komfort zónájuk, ami szerintem érthető, mert az életét ösztönösen nem szereti kockáztatni a legtöbb ember. 

Szakmai oldalon megtettem már sok mindent életem során. Volt olyan időszak, amikor ez garantáltam 90% felett volt.

Mindközül a legfontosabb szeirntem az életmód. Amikor hülyén néznek Rád, mert egyedül mész moziba, holott 1000-szer jobb döntés, mint nem elmenni. És még mennyi minden van odaát.. Magam is kísérletezem több mindennel, több-kevesebb sikerrel.

Tehát, nem állok rosszul. Ráadásul átlagosan 34 éves korig érig el az emberek a komfortzónájuk csúcsát, innentől már csökkenő trend látható, de ez nincs kőbe vésve. 

Mercurial projekt konvertálása Git alá

Korábbi problémám miatt azonnal felmerült a kérdés, hogy mibe kerülne a Mercurial repoimat Git alá konvertálni. Pofon egyszerű szerencsére. Dummy projektben írom le, de már teszteltem komolyabb projektekkel is.

3mp-es nyomozás után találtam az Ubuntu tárolóban a hg-fast-export nevű csomagot.

A hg-fast-export csomag telepítése.

 sudo apt-get install hg-fast-export  

Én a home könyvtáramból kiindulva kezdtem a munkát a hg/ és git/ könyvtárakban. Először készítettem egy dummy hg projektet, amihez 1 fájlt adok, egyszeri módosítással. A végén megnézem, hogy látszik-e minden lépés a logban, hiszen azt is át kell majd menteni.

Most, hogy van egy új projektem forráskóddal, jöhet az igazi munka.
Minimalizálva, a következő parancsok fognak lefutni:

  mkdir ~/git/dummy-git-repo && cd ~/git/dummy-git-repo/

  git init
  

  # Ez a két parancs tulajdonképpen az egésznek a lényege

  # Hg repo import

  hg-fast-export -r ~/hg/dummy-hg/ dummy-git
  git checkout HEAD

  # Import után klónozni kell a repo-t, és kész is

  cd ../
  git clone dummy-git-repo/ dummy-git
  cd dummy-git && git log

Have a nice day!

SmartGit 7.0.2 upgrade

SmartGit-et csak a mercurial projeketek miatt használok, elsősorban a vizualizáció miatt: 

• log message browser/filter/search
• változás keresés, diff

Több nem is jut eszembe. Tehát alapvetően kényelmi funkciók miatt használom, de arra viszont majdnem napi szinten. Minden egyéb HG műveletet a mai napig inkább command line-ban végzek, az egérrel mindig csak a macera van. És egy a megoldás jól is működik. 

Múlt héten viszont frissítettem a SmartGit-et a 7.0.2-es verzióra. Innentől kezdve nem működött együtt az Ubuntu 15.04-ben hivatalos tárolóból telepített 3.1.2-es mercurial verziómmal.

Réginek bélyegezte, de ettől még működhetne. Ki akartam hát deríteni, hogy:

1. Miért nem őrizte meg a SmartGit visszafelé a Mercurial kompatibilitást?
2. Miért dolgozik az Ubuntum régi verzióval?

Végig futottam a SmartGit 7-es changelog-ját, de nem találtam utalást sehol abban, hogy miért nem jó a 3.1.2-es Mercurial. Megnéztem, hogy mik az újdonságok a 7-es verzióban - ami a Mercurial-t érinti -, de azon kívül, hogy újraírták a Mercurial integrációt performacia okokból, explicit mást nem találtam. Megnéztem a Mercurial changelog-ot is, és azt látom, hogy a 3.3-as verzióban nagyon sok újítás, hibajavítás ment ki, így ez mostmár világos. 

A kettes pontra nem tudom a választ. Nem is tudom, hol keressem. Akinek ideje és kedve van, és kíváncsi a válaszra, talán itt meglesz: https://launchpad.net/~mercurial-ppa/+archive/ubuntu/releases

A jelenleg stabil TortoiseHg verzió a 3.1.1, ami 2014-09-04-én jelent meg. Azóta jópár bug fix-en és fejlesztésen átesett. Ráadásul gyanúsan együtt mozognak a verziók.

2015-09-01 / 3.5.1 / Mercurial

2015-09-10 / 3.5.1 / TortoiseHg

Ama következtezést merem levonni ebből, hogy jobban járok, ha utánanézek a Hg -> Git átállásnak. Bár a Hg-t imádom, szeretem, eccerű és kiszolgál, nem is szívesen cserélném le.