2016 augusztus 12 óta most újra indul a szakmai blogom. 

Szinte hihetetlen az is, hogy még megvan! Ezért folytatom tovább.

Elsőre rövid posztban, mi is történt velem az elmúlt 10 évben. 

2016-2020 között dolgoztam az Idomsoftnál tovább, mint PL/SQL fejlesztő.

2020-tól 2026 nyaráig saját videós vállalkozásom volt a Budacsik Media Solutions Kft. Azonban évről évre előjött az a gondolat, hogy folytatni kellene a szakmám, mert mégiscsak ebben vagyok otthon.

A legjobb dolgok idén történtek: gyermekem született, lakást vettünk és elkezdtem dolgozni a Magyar Suzukinál, mint Rendszer Specialista, ja és új vállalkozást is indítottam, amiben adatelemzést végzek megbízásra - Adatból döntés

A világ sokat változott: volt Covid, lett AI, menő a Cloud és az IT szakma egy része hanyatlásnak indult. csak azt nézzük, ami hatással van ránk, IT szakemberekre.

Most 42 éves vagyok és 2026 májusától ezerrel szívom fel újra a régi tudást és falom az újakat. Ezzel nincs gondom, a Suzukinál alig várom az új feladatokat, óriási lelkesedéssel vetem bele magam. Istenem, mennyire hiányzott ez!!

Ami nagy szerelem maradt: Oracle, Adat, PL/SQL és SQL, Linux üzemeltetés. Ezen kívül most nagyon izgat: GCP, adatelemzés, data pipeline, adatbázis üzemeltetés, hangolás, finomhangolás. 

Álláskeresés alatt sokat tanultam, nagyon kíváncsi voltam, hogy mik vannak most. Így lett az új vállalkozás, a Google Cloud, BigQuery, belekóstoltam a Databricks-be is, szerintem nagyon jól össze van rakva, bárcsak lenne lehetőségem majd foglalkozni vele.

Mit kell tanulni 2016/2017-ben?

Kb egy hónapja kezdtem el tanulni a tryFruit Kóder Akadéminánál, mert ahogy régen, most is érdekel a webfejlesztés, de valahogy sosem akartam eleggé. Mindig csak piszkálta a fantáziám, és vágytam rá. De eljött a cselekvés ideje. 

Komoly fejtörést okozott, hogy mit kezdjek tanulni. Nehezen fogok bele valamibe értelmetlenül, kell egy igazi cél vagy projekt. Most, hogy az elhatározás is megérett, és van egy barátom, akinek kell weboldal, minden adott. Így találam meg a tryFruit akadémiát, és kipróbáltam az ingyenes leckét. Jónéhány online kurzuson túl vagyok, de egyik se volt magyar nyelvű, és örülök, hogy minőségi, hasznos tudást nyújtó céget találtam, így hamar előfizettem náluk. HTML, CSS, Bootstrap-en már túl vagyok, most kezdődött a JavaScript. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

És itt jön az, amiért e bejegyzés készült. Az első JS leckében van egy videó. A készítőjénél találtam egy másikat, ami nagyon tetszik, és önigazolást is nyerek benne, hogy jó irányba tartok. Íme:

Szerintem nagyon jó, nézze meg mindenki, aki hasonó cipőben jár velem.

Komfort zóna

Biztos sok olvasó hallotta már legalább egyszer, hogy "Lépj ki a komfort zónádból!". Ha hallottad már, az nem jelent túl jót. Ha sokszor hallottad, akkor kifejezetten elgondolkodtató, hogy talán igazuk lehet. 

Olyan embereknek mondják ezt, akik szemmel láthatóan szeretik a megszokott életüket élni, és nem kívánnak azon változtatni. Emiatt sok dologról maradnak le, sok dolgot nem próbálnak ki életük során, így sosem tudják meg, mennyi mindenben lelhetnek még örömöt, és a személyiségük sem lesz olyan fejlett és sokoldalú, mint amilyen lehetne.

Kis angol tudással (de zótárat is lehet nyugodtan használni, megéri) most megnézheted, hogy mekkora a komfort zónád itt: whatismycomfortzone.com

Nekem átlagosan 58%, ami 3 területből átlagolódik:

• 71.7 % szakmai (professional)
• 25.3% adrenalin (adrenaline)
• 76.9% életmód (lifestyle)

Az adrenalin erősen lehúzta, mert nagyon sok kérdés kapcsolódik a repüléshez vagy szabadeséshez, amik nem vonzanak. Így alulmaradtam a globális statisztikai átlagon ami 66%. Viszont kiderült, hogy átlagosan sokkal alacsonyabb az embereknek az adrenalin komfort zónájuk, ami szerintem érthető, mert az életét ösztönösen nem szereti kockáztatni a legtöbb ember. 

Szakmai oldalon megtettem már sok mindent életem során. Volt olyan időszak, amikor ez garantáltam 90% felett volt.

Mindközül a legfontosabb szeirntem az életmód. Amikor hülyén néznek Rád, mert egyedül mész moziba, holott 1000-szer jobb döntés, mint nem elmenni. És még mennyi minden van odaát.. Magam is kísérletezem több mindennel, több-kevesebb sikerrel.

Tehát, nem állok rosszul. Ráadásul átlagosan 34 éves korig érig el az emberek a komfortzónájuk csúcsát, innentől már csökkenő trend látható, de ez nincs kőbe vésve. 

Mercurial projekt konvertálása Git alá

Korábbi problémám miatt azonnal felmerült a kérdés, hogy mibe kerülne a Mercurial repoimat Git alá konvertálni. Pofon egyszerű szerencsére. Dummy projektben írom le, de már teszteltem komolyabb projektekkel is.

3mp-es nyomozás után találtam az Ubuntu tárolóban a hg-fast-export nevű csomagot.

A hg-fast-export csomag telepítése.

 sudo apt-get install hg-fast-export  

Én a home könyvtáramból kiindulva kezdtem a munkát a hg/ és git/ könyvtárakban. Először készítettem egy dummy hg projektet, amihez 1 fájlt adok, egyszeri módosítással. A végén megnézem, hogy látszik-e minden lépés a logban, hiszen azt is át kell majd menteni.

Most, hogy van egy új projektem forráskóddal, jöhet az igazi munka.
Minimalizálva, a következő parancsok fognak lefutni:

  mkdir ~/git/dummy-git-repo && cd ~/git/dummy-git-repo/

  git init
  

  # Ez a két parancs tulajdonképpen az egésznek a lényege

  # Hg repo import

  hg-fast-export -r ~/hg/dummy-hg/ dummy-git
  git checkout HEAD

  # Import után klónozni kell a repo-t, és kész is

  cd ../
  git clone dummy-git-repo/ dummy-git
  cd dummy-git && git log

Have a nice day!